2008. december 4., csütörtök

4. bölcsis nap és következményei

Drága Szívecském, ez a bölcsis nap nagyon nehezen indult.....
Reggel kicsit tovább aludt Bence, hagytam, hogy pihenje ki magát, jókedvűen ébredt, megbeszéltük, hogy megyünk bölcsibe. Benci mondta, hogy jó, majd elkezdte egyre gyakrabban, hogy "Anya nem megy el, Anya nem hagy ott".
Sajnos ahogy beértünk az előtérbe, elkezdett sírni, nem akarta felvenni a benticipőt sem, pakolt mindent vissza a táskába és nagyon sírt.... Azt mondták menjek el, abba fogja hagyni. Borzasztó volt így otthagyni.... Kisírtam magam és próbáltam arra gondolni, hogy talán tényleg nem is sír már.
11 körül telefonáltam, az udvaron voltak, "állítólag" 3 percig sírt, azután - igaz, néha keresve Anyát - elvolt, játszott. Valamelyest megnyugodtam, de a gondolataim csak ott jártak....
Negyed 1-kor mentem érte, tényleg nagyon felszabadult és jókedvű volt, éppen végeztek az ebéddel - amiből sajnos megint nem sokat evett, talán egy kis leveskét. Nagyon örült nekem, de most egyáltalán nem sírt amikor meglátott, nem is követelte, hogy üljek le, hanem jött, öltöztünk és mentük haza.
Este viszont elég zaklatottnak éreztem, többször is mondta, hogy "Anya nem megy el", ezt tudom, hogy a bölcsire értette, és lefekvés után, amikor nézte a mesét, elkezdett sírni, hogy "Nem vesszük fel a motoros cipőt!" - a benticipőjére egy motor van hímezve.... Megbeszéltük, hogy ne beszéljünk a bölcsiről, ha reggel lesz kedve menni akkor megyünk, ha nem, akkor itthon leszünk.
Másnap reggel, amikor megkérdeztem, hogy menjünk-e bölcsibe, azt válaszolta, hogy nem, így itthon voltunk. Kellett ez Neki is, és nekem is. Talán egy kicsit túl gyors volt ez az egész.
Azt gondolom, nem véletlen, hogy általában több napig is ott van az Anya a kicsivel beszoktatás alatt, mégha egy-két nap múlva az előtérben is., vagy ott, ahol nem látja... Ez amolyan "hirtelen a mélyvízbe" volt.... Második nap már egyedül kellett hagynom a gondozónők tanácsára. Kisebb traumaként éltük meg mindketten.
Úgy döntöttünk Apával, hogy a héten már biztosan nem megy, hétfőtől pedig meglátjuk.....
Ha nem megy, nem erőltetjük, hiszen Mama szeretettel vigyáz rá januártól, a bölcsit tulajdonképpen csakis a gyerektársaság miatt találtuk ki.
Egy kicsit megnyugodtam......

1 megjegyzés:

Manó-anyuci írta...

Fel a fejjel! És valóban érdemes az érzéseitekre hallgatni, ha van hol megoldani a "felügyeletet". Azonban az tény, ha a gyerektársaságra annyira vágyna, akkor biztosan könnyebben menne minden, azonban lehet ez még kicsit később jön el.

Azért drukkolok, és kivánom, hogy Bencikének legyen kedve menni a bölcsibe, mégha nem is napi rendszerességgel, hanem olykor-olykor a gyerekek miatt.

Puszilunk benneteket, és ne hozzon a mikulás bááá még csak egy vesszőnyi virgácsot sem a legénykéteknek.

Manó és Csanádka